Žbunj, sadnja žive ograde
   
O biljci
Važnije informacije
u vidu tona
Slike o biljci .......
Sađenje i nega
Sađenje i nega u slikama
i na video snimku
Uslovi kupovine
O našoj firmi
Cene
Narudžbina
Naši kupci su pisali
O nama su pisali
 
Zeleni Štit (GreenShield)


ŽbunTex
ŽbunAqua
Video sapisi o čudesnom žbunu
 
Žbunjevi po sniženoj ceni
     
 

O nama su pisali:

Objavljen:
dnevni list "Magyar Szó" - magazin "Magvető"
broj: 269
25.09.2012.

Ebben az ismertetőben egy fás szárú, a szilfélék (Ulmaceae) családjába tartozó növényről lesz szó. A szilfajokról általánosságban elmondható, hogy virágaik csomókban állnak, és lombfakadás előtt nyílnak. Termésük szárnyas makk, azaz lependék. Vannak közöttük fatermetű fajok, de cserjék is, illetve változataikat, fajtáikat fává, cserjévé, ezen belül akár nyírott sövénnyé is nevelhetjük

A szilfélék több módon is szaporíthatok. Magjuk május-júniusban érik. A magot legjobb azonnal a szabadban elvetni, vékonyan takarni, és folyamatosan nedvesen tartani. A csírázás 8-10 nap elteltével megindul és a csemeték őszig 60-80 cm magasra is megnőnek. (Magvetésnél figyelembe kell venni, hogy a csíraképesség nem haladja meg a 20-25 százalékot, amit a termesztett végtermék mennyiségének kalkulálásakor vegyünk számításba.) Szaporíthatok továbbá augusztusi alvószemzéssel (a fává növő, erős vesszőt fejlesztő fajok), de február-márciusi kecskelábékezéssel vagy hasítékoltással is.
Június közepén zöld hajtásdugványról a törpe növekedésű fajtákat, valamint több fajukat télen üvegházi gyökérdugványról is szaporíthatjuk.
A szilfajok nagy ellensége a szilfavész. Éppen az említett veszedelmes kórokozó (mikrogomba) miatt az utóbbi évtizedekben a faiskolák leálltak a szilek szaporításával, termesztésével. A kutatók kísérleteinek eredményeképpen Nyugat-Európában olyan fajtákat állítottak elő, amelyek ellenállóak az említett kórokozóval szemben, ugyanakkor az esztétikai és funkcionális követelményeket is kielégítik. Térségünkben az Ulmus pumila (mezei szil) faj és fajtái bizonyultak a legalkalmasabbnak (Magyarországon pl. a Puszta nevű fajta). Sövénynek egyre nagyobb gyakorisággal termesztett egyik nemesített változata az U. pumila celer, amely népi elnevezése turkesztáni szil.
Az alapfaj (mezei szil) főleg a nagy, európai folyóvölgyekben elterjedt, de Közép-Európa északnyugati részén nem lelhető fel. Hegyvidéki élőhelye legfeljebb 600 méter magasságig terjed. A mezei szil 20-30 m magas lombhullató fa, de a szibériai, avagy turkesztáni szil, amely a csodasövény alapanyagát adja, részletesebb ismertetést érdemel. (A csodasövény levédett név, angolul: Wonder Hedge.)

Ulmus pumila celer - szibériai vagy turkesztáni szil

Ulmus = szilfa, pumila = törpe növésű, celer = gyors. Ebben az esetben az alapfaj változata mindössze 8-10 m magasra nő, messze elmaradva a mezei szil termetétől. Ez a nemesített változat egy év alatt képes 1-1,5 métert is nőni. Viszonylag merész ötletnek tűnik, hogy egy magasra növő fából sövényt neveljünk, de megfelelő szakértelemmel ez már régóta megtehető a 25 m magasra növő gyertyán vagy a 30 méteres lucfenyő esetében is. A csodasövény két év alatt zárt, mintegy 2 m magasságú, kerítésszerű sövényfalat alkot. Az ökológiai amplitúdója (környezeti igénye) meglehetősen rugalmas, hiszen nemcsak a tápdús, hanem az agyagos, kötöttebb, de a homokos talajokon is jól fejlődik. Ellenálló a szilfavésszel szemben és a fagytűrő képessége is jó.
Amennyiben intenzív növekedésére törekszünk, ajánlatos öntözni. Jól tűri a rendszeres nyírást, kiválóan bokrosodik. Apró leveleinek köszönhetően szinte bármilyen térbeli forma kialakítható belőle.
Előnyei közül említést érdemel a gyors növekedés, elsőrendű árnyékoló és szélfogó képesség, magas fokú porlekötő képesség, továbbá akadályozza a betöréses lopásokat, tűri a mostoha talaj- és éghajlati viszonyokat, alacsony a telepítési és fenntartási költsége.

A csodasövény telepítése, gondozása

Őszi telepítés (okt. 3. dekádjától) Lehet egysoros telepítés (a csemeték ültethetők 20 centiméterenként 1 sorba), vagy kétsoros telepítés (a csemeték ültethetők két sorba, amikor méterenként 8-9 növény alkotja a dupla sövénysort). Először ássunk
egy kb. 40 cm széles, és 25-35 cm mély árkot, alaposan öntözzük be, tegyünk virágföldet a vízzel teli árokba, duggassuk a beiszapolt árokba a növényeket, támasszuk a gödör falához, és állítsuk az iszapba a töveket (pl. háromszögben - kétsorosán -, egymástól 25-35 cm távolságra), a behelyezett töveket temessük be a gödörből kitermelt földdel, gereblyével simítsuk el a földet, alaposan öntözzük meg, a töveket óvatosan húzzuk meg felfelé, hogy a gyökerek kiegyenesedjenek a talajban, tömörítsük a talajt, ismét öntözzük be, és hagyjuk pihenni tavaszig. Kora tavasszal (március 2., 3. dekádja) vágjuk vissza a vesszőket 10-15 cm hosz szúra, vágjunk az árok méretének megfelelő méretű fekete fóliát (tavaszi ültetés esetében ajánlatos a fátyolfólia - agrotextil - használata, ami a külső nedvességet beengedi, de a párolgást akadályozza), tapétavágóval vágjuk be a növények helyét, és a fóliát húzzuk a visszametszett vesszőkre, szórjunk köveket a fóliára, hogy a szél ne vigye el, alaposan öntözzük meg, a növényeket havonta nyírjuk, hogy jól megbokrosodjanak, a növények tetejét és oldalát sövényvágóval kell alakítani, hogy a sövény sűrűvé, szinte áthatolhatatlanná fejlődjön, az első évben legfeljebb 1-1,5 méter magasra hagyjuk nőni. A csodasövény (turkesztáni szil) egyéves, 60-70 cm magas csemetéi egész évben megrendelhetők, az aktuális leszállítás pedig a következő időpontokra esik:
Ősszel: Október 3. dekádjától november 1. dekádjának végéig (az időjárástól is függően)
Tavasszal: Március 2. dekádjától április 1. dekádjának végéig (az időjárástól is függően).
Érdeklődni a: 069/18-15-182-es mobilszámon lehet.

ÖZVEGY István


Objavljen:
Cveće u domu br.: 18
Januar 2012.

Grm koji raste "kao iz vode"

Katarina Svorcan, Novi Sad

Turkmenistanski sil je listopadna biljka sa sitnim, sjajnim zelenim listovima od koje se može oblikovati gusta živa ograda. Da li ste već čuli za ovaj čudesni grm? Iz godine u godinu sve je popularniji na našim prostorima, a za dve godine može da naraste i do tri metra, dok mu je maksimalna visina pet metara. Za vrlo kratko vreme imaćete u vrtu prijatnu senku, ali i dobru zaštitu od prašine i buke.
Da bi brzo porastao, silu je neophodno mnogo vode, što znači da treba češće da ga zalivate. Kada biljke dostignu visinu koja vam je potrebna, postepeno smanjujte zalivanje i tako ćete usporitinjen rast.

Sil nezahteva preteranu negu, a svako orezivanje ubrzava njegov rast i povećava mu bujnost. Zahvaljujući sitnim listovima brzo se oporavlja od orezivanja i lako se formira u željeni oblik. Pustite mašti na volju i eksperimentišite sa orezivanjem da biste dobili što zanimljivije forme. Dobro podnosi sve vrste zemljišta, a đubrenje nije neophodno.

SAVET

Pravi je trenutak da počnete planiranje vrta, jer sadnju turkmenistanskog sila treba obaviti pre početka vegetacije, kada se priroda tek budi - dakle početkom marta. Mnogi to čine krajem oktobra ili početkom novembra, ali ako to uradite tokom zime, imaćete više vremena da planirate raspored.

 

 

Objavljen:
Novosti - Život Plus, br.: 403
Ivana Čolović, dipl. inž

Ukrasna ograda - izvod

Pravilno posađena živa ograda ne samo da će obezbediti intimni kutak za odmor, nego će i pobojšati mikroklimu vašeg prostora (napraviti hladovinu, zaštititi od vetra ili sprečiti prodiranje prašine). Kao žive ograde mogu da posluže sve vrste drveća i žbunja koji se mogu orezivati. Manje posla od pedantno ošišane žive ograde iziskuje ona koja slobodno raste i privlači ptice. Navešćemo neke od biljaka koje su pogodne za sadnju kao slobodnorastuća živa ograda.
...
Turkmenistanski brest ima sićušne zelene i sjajne listove na grančicama. Najbolje vreme za sađenje je mart (pre početka vegetacije) ili krajem oktobra i početkom novembra, posle prvih mrazeva (kada vegetacija usporava). Razmak između sadnica u redu trebalo bi da bude 20 centimetara, ili ukoliko želite još lepši i gušći izgled poželjno je saditi ih u dva reda tako da se biljke ređaju cik-cak. Koren postavite u jamu duboku od 30 do 40 centimetara, ali pre sađenja koren se 24 sata potopi u vodu da bi primio što više vlage. Iskopanu zemlju pomešajte sa tresetom ili kompostom, a ukoliko je zemljište glinovito sa peskom.
Turkmenistanski brest je idealna biljka za živu ogradu u bašti, u dvorištu kuće, vikendici... Već posle osamnaest meseci pravi gustu ogradu i do 2 metra visine, koja može da se oblikuje po želji. Dobro podnosi neobrađeno tlo i loše klimatske uslove. Godišnje raste od 1,2 do 1,4 metara.

Objavljen:
Magazin Politike br.: 702
13. mart 2011.

Raste „kao iz vode”

Za samo godinu dana turkmenski brest formira gust zeleni bedem u vrtu, budući da za tri meseca izraste čak 80 centimetara

Svaki ljubitelj vrta želi lepo da „uokviri" granice svoga poseda, bez obzira na to da li bira cveće, šiblje, živu ogradu ili ukrasno bilje. I Marija Borbelj iz Sente je tragala za jednom takvom idealnom bilzkom kojom bi oplemenila svoj životni ambijent, sve dok kod svoje prijateljice nije otkrila čudesnu živu ogradu, (Ulmus pumila celer), odnosno turkmenski brest.
- Zaljubila sam se u tu biljku, jer nisam morala da čekam pet godina da bih imala mali zeleni bedem oko svoje kuće. Ona raste neverovatnom brzinom! Da bi bila što bujnija i dostigla željenu visinu i gustinu potrebno joj je vlage mnogo više od uobičajene. Za to vreme treba je i orezivati što češće. Vrhovi stabljike se krate po petnaestak santimetara, a iz svake grančice izrašće pet, šest novih. One se prepliću i postaju sve gušće. Ako se posadi u martu, što je idealno vreme, jer vegetacija još nije krenula, već do juna ograda će narasti oko osamdeset santimetara. To je u prvoj godini sasvim dovoljna visina. Nakon toga je više ne treba zalivati, biće joj dovoljna vlaga koju će primati iz atmosfere. Sledeće godine je možete pustiti da poraste i do dva metra, što je sasvim dovoljno za jednu normalnu ogradu. Posle vam preostaje samo da je održavate. Ukoliko želite da vašoj zelenoj ogradi date lični pečat, orezivanjem možete formirati oblike koje god poželite. Turkmenski brest je listopadna biljka, ali ne treba da vas brine što će njeni divni, sjajni zeleni listovi trajati samo do jeseni. Ova čudesna živa ograda i zimi izgleda veoma rustično, naročito kada na njene gusto upletene grančice napada sneg - ističe gospođa Borbelj.
Naša sagovornica navodi još neke prednosti ove žive ograde.
- Sveje više inovativnih i maštovitih rešenja za ozelenjavanje privatnih i javnih površina, ali čudesna živa ograda je pravi izbor koji će ulepšati prostor onako kako ste oduvek želeli, svejedno da li se radi o kući, zgradi, poslovnom prostoru ili o ogradi fabrika, tržnih centara, škola, dečjih igrališta, sportskih terena. Nije zahtevna, jednostavno i lako se održava. U bučnom kraju ili naselju, poslužiće kao odličan izolator buke, štitiće od prašine i stvarati prijatnu senku. Otporna je takođe na sve vremenske uslove, dobro podnosi sve vrste zemljišta, a troškovi sađenja u odnosu na druge zelene kulture pristupačne su svakom džepu. Kada se kupuje samo jedna sadnica, ona košta 46,00 dinara, za najmanju količinu od dvadeset pet sadnica cena je 39 dinara po komadu, a kako se količina povećava, cena po komadu se smanjuje - objašnjava Marija Borbelj koja je, raspitujući se gde može da nabavi ovu egzotičnu biljku, saznala za rasadnik u Mađarskoj koji ima licencu da proizvodi sadnice i da ih distribuira u četrnaest evropskih zemalja.
- Naručila sam i sa nestrpljenjem čekala da moja ograda poraste. U međuvremenu dogodilo se još nešto veoma prijatno. Kada sam stupila u kontakt sa vlasnikom te firme, ispostavilo se da su njegovi deda i baba svojevremeno živeli u Senti i tu radili kao prosvetni radnici. Bio je presrećan, pa smo se dogovorili da ovde otvorimo predstavništvo, obezbedivši tako svojoj ćerki radno mesto. Pokušavamo da ih imitiramo u poslovanju, pa angažujemo inženjere hortikulture koji besplatno nude savete narednih pet godina od kupovine sadnica, da ljudi ne bi lutali i prikupljali informacije sa svih strana, gde da sade, koliko duboko, na koju razdaljinu od zida, trotoara, koji razmak između sadnica i slično. Cilj nam je da ovim uslugama pomognemo onima koji zasade čudesnu živu ogradu da osete kako biljka za njihov trud zahvaljuje rastom i lepim izgledom - ističe Marija Borbelj.

Mali saveti

Najbolje vreme za sađenje je mesec mart, pre početka vegetacije, kada se priroda budi, ili krajem oktobra i početkom novembra, posle prvih mrazeva, kada vegetacija usporava. Razmak između sadnica u redu treba da bude dvadeset santimetara ili, za još lepši i gušći izgled.treba ih saditi u dva reda.stim da se biljke ređajuu cik-cak. Koren bi trebalo postaviti u jamu duboku 30 do 40 santimetara, a pre sađenja koren se 24 sata potopi u vodu da bi primio što više vlage. Iskopanu zemlju trebalo bi pomešati sa tresetom ili kompostom, a ukoliko je zemljište glinasto, onda ga valja mešati sa peskom.

D. Stanković

Objavljen:
Cveće u domu br.: 3
Oktobar 2010.

Brzotastući žbun

Zaštitna i ukrasna živa ograda koja naraste i do tri metra

Katarina Svorcan, Novi Sad

Višegodišnja listopadna biljka – turkmenistanski brest (ulmus pumila celler) specifična je zbog brzog rasta. Godišnje izraste 1,2-1,4 metra, za dve godine može da dostigne visinu 2-3 metra. Sadnaj ovih biljka moguća je u svim vrstama zemljišta i dobro trpi čak i neobrađeno tlo. Otporna je na sve vremenske uslove. Nije previše zahtevna za negu i izuzetno lako se održava. Sadi se u dubinu oko 30 cm, na razmak od 50 cm, pošto vremenom preraste u gusti žbun. Ukoliko se više zaliva, brže će napredovati. Prvih meseci nakon sadnje neophodno je orezivanje novih grančica na dužinu oko 10 cm, kako bih se biljka što više razgranala i ojačala. Na taj način njeni zeleni, sitni listovi formiraju gustu živu ogradu, čime se stvara odlična zaštita od prašine i buke. Aranžman i oblik zavise isključivo od vaše mašte, jer se mogu fazonirati u raznim stilovima.
Ove biljke se mogu zasaditi i pojedinačno. Možete ih oblikovati po želji i na taj način sebi ulepšati prostor u kojem boravite i sačuvati svoju privatnost.

 

Objavljen:
Moja lepa bašta
Mart 2010.

Živica okvir i granica

Živice su važan element svake bašte. One su okvir i granica, pozadina i kulisa. Zbog svega toga treba voditi računa o izboru vrste, što naravno zavisi od uslova staništa, ali i od vaših očekivanja u pogledu gustine, visine i njihovih estetskih karakteristika. Na našem tržištu postoje četinarske zimzelene i listopadne vrste koje se koriste za žive ograde. Svaka od njih ima svoje prednosti i nedostatke. Odnedavno je kod nas dostupna i jedna od veoma prila¬godljivih i brzorastućih vrsta, listopadni turkmenistanski brest (Ulmus pumila celer). On se odlično pokazao u živim ogradama u Americi, kao i u nekim zemljama u našem okruženju. Raste veoma brzo i kompaktno, a orezuje se dva puta godišnje.


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
       
 
Žbunjevi su ukras bašte. Čudesno žbunje predstavlja optimalno rešenje.
 
 
   
Žbunjevi po sniženoj ceni    
 
     O biljci  . .  |    Sađenje i nega      |     Uslovi kupovine       |    Slike o biljci      |      O našoj firmi....      |    Cene     |     Narudžbina

InterStat.hu